A COVID–19-betegek, tünetmentes hordozók, illetve a betegségen már átesettek periodikus monitorizálási lehetősége IgM/IgG antitest alapú gyorstesztekkel az egészségügyi személyzet körében a SARS-CoV-2-járvány idején. A Covid–19-pandémia orvosszakmai kérdései [Opportunity of periodic monitoring of COVID-19 patients, asymptomatic virus carriers, and postinfectious individuals with IgM/IgG rapid antibody tests among healthcare workers during SARS-CoV-2 pandemic]

The first Hungarian COVID-19 case was reported on March 4, 2020 by Hungarian officials. Healthcare workers (HCWs) are at the highest risk of contracting the novel coronavirus (SARS-CoV-2), with 12% of total coronavirus cases confirmed among them recently. 80% of the infected persons show only mild, moderate symptoms or stay asymptomatic. The single-stranded viral RNA can be detected by RT-PCR from the respiratory tract, urine, blood and, particulary in children, from stool samples for 30-40 days. We have no valid data of how many HCWs have been infected since the Hungarian SARS-CoV-2 outbreak, due to the lack of the systematic screening. HCWs could play a critical role in transmission and might jeopardize the health of both their patients and their own family members. Both cross-sectional and longitudinal sudies are recommended to evaluate the ratio of the recovered, i.e., "already protected", the ones in the acute phase, i.e., "the infectious", and the virus-naive, i.e., "at risk" workers. Of the available molecular diagnostic options, in addition to RT-PCR it would be advisable to introduce the novel rapid antibody tests which can give quick results, reveal the timeline of the infection, are easy to handle, inexpensive and can be used periodically to monitor HCWs' viral status during the still unkown duration of the SARS-CoV-2 pandemic

Brain abscess caused by trauma of the rhinobasis: an endoscopic challenge

Brain abscess is a rare but life-threatening infection of the brain. It often occurs as a complication of infection, trauma, or surgery. This case presents a brain abscess in a 22-month-old boy that developed after a transnasal injury with a foreign body. A minimal-invasive, transnasal, endoscopic-controlled technique was used, during which the foreign object was removed and the abscess drained. Bacteriological samples were obtained and the abscess cavity irrigated. Postoperative care included antibiotics and daily irrigation of the abscess cavity. Follow-up MRI scans showed reduction in abscess size. A spinal drain was inserted temporarily to address rhino-liquorrhoea. The patient remained asymptomatic during one-year of follow-up. This case report highlights the occurrence of a brain abscess in childhood following a transnasal injury and demonstrates a minimal-invasive, transnasal, endoscopic-controlled surgical technique. The findings underscore the importance of considering brain abscess as a potential complication in cases of head trauma, particularly in atypical presentations

Módosított Weerda-laringoszkópok alkalmazási területei a fül-orr-gégészeti gyakorlatban = Application of modified Weerda laryngoscopes in the ear, nose, and throat practice

Absztrakt: A légutak és a tápcsatorna felső szakaszának általános érzéstelenítésben történő, mikroszkópasszisztált direkt endoszkópiája a fül-orr-gégészet egyik alapvető diagnosztikai és terápiás módszere. A műtéti feltárás minősége a terület jó vizualizálhatósága és a mikrosebészeti eszközök kellő manőverezhetősége szempontjából kulcsfontosságú. A leggyakrabban alkalmazott Kleinsasser-laringoszkóp mellett a retrocricoid régió feltárására a kettős lapocú Weerda-laringoszkóp előnyösebb választás. A szűk anatómiai viszonyok, az algarat és a gége több alrégiójára is kiterjedő elváltozások vizsgálata és manipulálása bizonyos esetekben azonban még ezzel az eszközzel is problémás lehet. A szerzők négy eset kapcsán bemutatják az általuk módosított, aszimmetrikus lapochosszúságú Weerda-laringoszkópok alkalmazását. Az eszközökkel a retrocricoid régió, az algarat hátsó falának distalis és a nyelőcső proximalis része is jól vizualizálható. A módosítások lehetővé teszik új műtéti technikák bevezetését az alkalmazott mikrosebészeti eszközök számának növelésével és még rugalmasabb használatával. Orv Hetil. 2019; 160(7): 264–269. | Abstract: Microscope-assisted direct endoscopy of the airways and the upper gastrointestinal tract in general anesthesia is an essential diagnostic and therapeutic method of otorhinolaryngology. The quality of surgical exploration is a key for the good visibility and maneuverability of microsurgical tools. Beside the most commonly used Kleinsasser laryngoscope, the distending Weerda laryngoscope is a more favorable option for the exploration of the retrocricoid region. Narrow anatomical situation, examination and manipulation of lesions involving several sub-regions of the hypopharynx or larynx may be problematic in some cases even with this endoscope. The authors present the application of modified Weerda laryngoscopes with asymmetric spatula length in addition with four cases. The retrocricoid region, the distal part of the posterior hypopharyngeal wall and the proximal part of the esophagus can be easily visualized with this device. The modifications allow the introduction of new surgical techniques by increasing the number of applied microsurgical devices and their maneuverability. Orv Hetil. 2019; 160(7): 264–269

A mikrobiológiai vizsgálatok szerepe a peritonsillaris tályog kezelésében hat év anyagának retrospektív elemzése alapján

Bevezetés és célkitűzés: A peritonsillaris tályog a leggyakoribb mély nyaki infekció. Olyan fül-orr-gégészeti kórkép, amely megfelelő kezelés nélkül életveszélyes szövődményekkel járhat. Döntő jelentőségű az empirikus antibiotikum- választás, melyhez ismerni kell a leggyakoribb kórokozókat és a várható rezisztenciát. Módszerek: A 2012 és 2017 között peritonsillaris tályog miatt kezelt esetek retrospektív feldolgozását végeztük. Ösz- szesítettük a sebészi beavatkozás során vett minták aerob és anaerob irányú tenyésztési eredményeit, valamint az empirikusan választott antibiotikumokat. A rutinszerű mikrobiológiai tenyésztés alapján meghatároztuk a leggyako- ribb kórokozókat. Az adatokat nemzetközi felmérések eredményeivel hasonlítottuk össze. Eredmények: A vizsgált 6 év során 217 esetben kezeltünk peritonsillaris tályogos beteget. A tenyésztési eredményeket csak 146 esetben tudtuk elemezni. Ebből 47 esetben került sor Fusobacterium species (ebből 25 esetben Fusobacteri- um necrophorum), 31 esetben Actinomyces species és 29 esetben Streptococcus pyogenes izolálására. Az esetek kéthar- madában vegyes aerob/anaerob baktériumflórát izolált a laboratórium. Következtetés: A tályogok kezelésében önmagában a sebészi beavatkozás – az anaerob környezet megszüntetésével – jelentős klinikai javulást eredményez. A jól választott antibiotikum meggyorsíthatja a lefolyást, és csökkentheti az esetleges szövődményeket. Nagy jelentősége van a megfelelő mikrobiológiai mintavételnek, nem vagy nehezen gyó- gyuló esetekben ez teremtheti meg a célzott antibiotikumterápiára történő váltás lehetőségét. Felmérésünk alapján a peritonsillaris tályogok jelentős részét vegyes baktériumflóra okozza, így a szájüregi anaerob baktériumokra is ható amoxicillin–klavulánsav vagy antibiotikum kombinációjának (2. vagy 3. generációs cefalosporinok kombinálva klinda- micinnel vagy metronidazollal) alkalmazása javasolt mint empirikus antibiotikumterápia

Laryngokeleeseteink műtéti megoldásai = Surgical treatment of laryngocele

Absztrakt: A laryngokele, azaz gégelégsérv a Morgagni-tasakok egy- vagy kétoldali kiboltosulásának következménye. Jóindulatú elváltozás, mely gyakran tünetszegény, és mellékleletként fedezik fel, azonban akár életet veszélyeztető légúti obstrukciót okozhat, mely azonnali sürgősségi gégemetszést tesz szükségessé. A szerzők három esetet és annak műtéti megoldásait mutatják be. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1235–1240. | Abstract: Laryngocele is a unilateral or bilateral dilation of the saccule or appendix of the laryngeal ventricle. It is a benign lesion, often without any specific symptom, diagnosed unintentionally, but it can cause life-threatening airway obstruction, needing emergency tracheotomy. The authors present three cases of laryngocele and the related surgical methods. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1235–1240

Results of a systematic review and meta-analysis of early studies on ivermectin in SARS-CoV-2 infection

Ivermectin, an antiparasitic drug, has been repurposed for COVID-19 treatment during the SARS-CoV-2 pandemic. Although its antiviral efficacy was confirmed early in vitro and in preclinical studies, its clinical efficacy remained ambiguous. Our purpose was to assess the efficacy of ivermectin in terms of time to viral clearance based on the meta-analysis of available clinical trials at the closing date of the data search period, one year after the start of the pandemic. This meta-analysis was reported by following the PRISMA guidelines and by using the PICO format for formulating the question. The study protocol was registered on PROSPERO. Embase, MEDLINE (via PubMed), Cochrane Central Register of Controlled Trials (CENTRAL), bioRvix, and medRvix were searched for human studies of patients receiving ivermectin therapy with control groups. No language or publication status restrictions were applied. The search ended on 1/31/2021 exactly one year after WHO declared the public health emergency on novel coronavirus. The meta-analysis of three trials involving 382 patients revealed that the mean time to viral clearance was 5.74 days shorter in case of ivermectin treatment compared to the control groups [WMD = -5.74, 95% CI (-11.1, -0.39), p = 0.036]. Ivermectin has significantly reduced the time to viral clearance in mild to moderate COVID-19 diseases compared to control groups. However, more eligible studies are needed for analysis to increase the quality of evidence of ivermectin use in COVID-19